Még percekig álltunk ott.Azitán a hugomat öleltem át.Már nagyon rég nem láttam és nagyon hiányzott.
-Gyertek be!-adott anya puszit mindenkinek és szeretettel megölelte őket
-El sem hiszem!-anya
-Tudom!Tudom,hogy rossz,de itt vagyok veletek!-én
-SzeretleK!-anya
-Én is nagyon!-én
-Meddig maradtok?-anya
-Hát holnap elvileg már megyünk vissza 5en!-én
-De csak négyen vagytok!-anya értetlenül
-Mert az ötödik Kíra!-én mosolyogva
-Ezt most nem mondod???Ugye...ez most komoly?-rohant oda Kíra és mindnekit végigpuszilgatott,de legfőképp engem.
-Tomnak tetszett a szitu,Tom keze a hugom fenekére vándorolt.Amit Kíra egy mosolyyal nyugtázott,mivel nagyon tetszett neki a fiú,de tudta,hogy ott van neki Detti.De azért jól esett neki,hogy Tomnak is bejön mint csaj.
-Veszed el!-csaptam rá egyett Tom kezére nevetve
-Jólvan na!Véletlen volt-Tom
-Persze!Tom Kaulitz és a véletlenek!-én
-Ugye nem baj anya?-néztem rá
-Nem!Dehogy!Tudom,hogy vigyáztok rá!És legalább kicsit megkomolyodik!De mennyi időre gondoltátok?-anya
-Hát 2-3hét!HA nektek ugy jó!-én
-Hogy jó-e??naná!-Kira
-Kira ez inkább anyára vonatkozott ez a kérdés volt!-én
-Nem baj akkor is!!Ugye anya??-Kííra
-Ugye!-anya
-Imádlak!-Kíra
-Tudom!-én
A következő 2óra azzal telt,hogy a rokonoat egyesével felhívtam.Elég nehéz volt,de Bill végig ott ült mellettem és fogta a kezem.
-Gyertek Tom kész a vacsi!-anya
-Oké!Megyünk!-Tom
Mindenki leült az asztalhoz és rengeteget kellett mesélnem anyának.De nem volt baj.
-És én hol fogok majd aludni?-Kíra
-Az én régi szobámban!-én
-Miért most hol alszol?-vigyorogva Kíra
-Szerinted???-vigyorogtam vissza
-Jólvan csak vicceltem!-Kíra
-Tudom!_én
-És vannak helyes pasik??-Kíra
-Hogy mi van??pasizni mész?El sem engedlek!-anya
Mi csak röhögtünk.
-Vigyázok rá!Nem fog pasizni!-mondtam anyának közben a hugimra kacsintottam és Tom is kaján vigyorral nevetett.
Megkajáltunk.És mindenki elindult a szobámba és a hugom szobájába.Mivel Tom és Detti kíra szobájában aludtam mi meg 3an az enyémben.
-Jóéjt anya!Szeretlek!-öleltem át
-Én is kicsim!El sem tudom mondani meniyre örüllök,hogy élesz!-anya
-Szeretlek!-mondtam és bementem.
-Nah és mi hogy alszunk?-én
-Ki alszik a matracon?-én
-Majd én!Tu csak aludjatok az ágyon!-Bill
-Dehogy is!Én alszom!-te menj fel a nővéremhez!-Kíra
-Dejó akkor én mindenképp az ágyon maradok!De azért ne vesszetek össze!És Bil szerintem te alszol velem,mert amit a hugom a fejébe vesz....
-Ugylátszik ebben is hasonlít rád!-Adott egy csókot Bill
-De neked igy biztos jó Hugi,-én
-Persze!-Kíra
-Jólvan akkor én sz.tem 2perc és alszom!
Befeküdtünk az ágyba és én tényleg pár perc alatt elaludtam.NEm sokkal később arra keltem hogy a Bill és Kíra még beszélgetnek.Nem akartam,hogy észrevegyenek ezért nem szóltam.
-Látszik,hogy szereted a nővérem!-Kíra
-Nagyon!Igen!-Bill
-Ő is téged!Annyit mesélt rólad!-Kíra
-Tényleg?És miket?-Bill
-Azt,hogy nagyon boldog veled és megtalálta zat akivel sokáig együtt szeretne lenni.-Kíra
-Ennek nagyon örülök!Pedg ne tudd megg hényszor összevesztünk már.De mindíg kibákültünk.Ebből is látszik,hogy nem birunk egymás nélkül élni!-Bill
-NAh akkor majd mesélhetsz!-Kíra
-MEgbeszéltük!-Bill
-Egyébként tényleg nem baj,hogy elmegyek hozzátok?-Kíra
-Bolond vagy?Dehogy is!Örülök neki!-Bill mosolyogva
-Akkor jó!Köszönöm!-Kíra
-NEm kell!-Bill
-Egyébként eláruljak valamit a nővéremről?-Kíra
-Naná!-Bill
-Iszonyatosan jól énekel!-Kíra
-Ki?Dorina?-Bill
-Aha!-Kíra
-uuuu nah majd befogom...-Bill
-Emlékszem amikor pár éve iszta Tokio Hotel mániás volt.Állandóan az ment itthon éneket ha ti voltatkok a Tv-ben ki nem lehetett onnan robbantani!És síkitozott a Dettivel együtt ha videoklipp peremier volt!-Kíra
Én csak húztam magamra a takarót annyira ciki volt.Billék odanéztek és elkezdtek röhögni.
-Mi van kicsim??Nekem ezeket elfelejtetted elmesélni!-Bill röhögve
-Most kínyirlak Kíra!-rohantam oda hozzá és elkezdtem csikizni és Bill is kapott egy párnát.Akkor már Ő is beszáltt.Mint 3óvodás kisgyerek.De nagyon jó volt.kb 1órába tellt,mire ujra az ágyban voltunk.
-Végre csend van!-szólaltam meg
Ekkor Bill és Kíra direkt röhögtek és elkezdtek vicceket mondnai.Egyszerüen nem bírtak magukkal.
-Haggyátok már abba!-röhögtem
Ugyanis ha összekerülnek annyi ididótaságot tudnak összehordani.
-Nagy nehezen megint csönd lett.Már nem mertem megszólalni.Bill melkasára feküdtem és mind a 3an elaludtunk....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Detti 2008.05.15. 16:13:50
és igen... nagyon Szeretlek!!!
Dorcsi 2008.06.07. 14:18:43