-Ezt komolyan mondod?-Bill

-Igen komolyan!Szeretlek!-én

Bill felállt és ráhúzta a gyűrűt az ujjamra.

-Szeretlek kincsem!-csókolt meg

Én még mindíg alíg tudtam elhinni csak potyogtak a könnyeim,de jó értelemben.

-Szeretlek!-és ezen soha semmi nem fog változni

Ez még a tiéd !-adott a kezembe egy vörös rózsát

-Köszönöm,én nem is tudom,hogy mit mondjak...-csókoltam meg újra

Elkezdett csörögni a telefonom.

-Jaaj miért most?-én

-Akkor ne vedd fel!-Bill

De várj ez Tom...az appologize hozzá van beállítva!-én

-Akkor lehet,hogy fontos!Baszus az enyém le van merülve gondolom nem ért el!-Bill

-Szia Tom!-vettem fel a telefont

-Szia!Nagyon gyorsan gyertek haza David tombol,senki nem tudja,hogy hova tüntetek!-Tom

-Jójó kb 10-15perc és ott vagyunk!-én

-Siessetek!Balhé lessz!-Tom

-OK Szia!-tettem le a telefont

-NAh?-Bill

-Balhé van! David égre-földre keres minket és meg van kattanva!-én

-Oké! akkor menjünk-fogta meg a kezem

Beültünk a kocsiba és elindultunk a szálloda felé.

-Elmondjuk a többieknek?-én

-Hát kicsit feltünő lessz az a gyűrű az ujjadon!-Bill mosolyogva

-Azt még ki lehet magyarázni,bár Tomnak és Dettinek tutui nem!-én

-Szerintem nekik elmondhatjuk!-biztos örülni fognak neki

-Remélem!És David és a többiek?-én

-Tudod mit?Nem érdekel David!Elég sok mindent nyeltünk már be tőle most ő fog.A mennyaszonyom vagy és feleségül veszlek ha tetszik neki ha nem!-Bill

-Köszönöm!-pusziltam meg a nyakát

-MIt?-Bill

-Hogy így kiállsz mellettem!-én

-Érted bármit!-Bill

-Az út tovűbbi részében a gyűrűt nézegettem olyan hihetetlen volt.

-Megérkeztünk!-Bill

-Jézusom oké!-szálltunk ki.Szerencsére sneki nem ett észre mindet,de ahogy felértünk a szobába David várt minket.

-Ti meg hol a francban voltatok?-David

-Elmentünk!-Bill

-Nem mondod???Hová??-David

-Ide!-mutatta Bill Davdinek a kezem

David már rosszat sejtett de biztosra akart menni.

-Megkértem Dorina kezét és igent mondott!-Bill büszkén

-Hogy mit csináltál?-David kiabálva

-Hallottad!-Bill

-NAh nemm nemm nem fogod te sneki kezét megkérni!-David

-Már megtettem!-Bill

-Azt majd meglátjuk!Most azonnal gyere be a szobába!-David

-Hiába mondasz akármit nemfogsz rajta változtatni!-Bill

-Mondom MOST!-orditotta

-Nahjó figyelj kicsim addig menj be Tomékhoz és nemsokára megyek!Szeretlek!-csókolt meg és eltünt Daviddel a szobában.

Bekopogtam Dettiékhez,de már a sírás folytogatott.

-GYere!-Tom

-Sziasztok!-mentem be

Detti és Tom az ágyon ülltek

-Nah mi az hol voltatok?-Tom

-Bill...Bill megkérte a kezem!És igent mondtam!Mutattam a gyűrűt!-én mosolyogva

-Ezt nem mondod???-Detti csajszi áááá bassszameg!!Gratulálok!ÉS hogy hol mikor?-ölelt át

-Komolyan??Dejóó végre!-Adott 2nagy puszit Tom!

De én elkezdtem sírni...

-Mi az?-Tom

-David mikor megtudta üvöltött velünk aztmonda, hogy sosem lehetek a felesége és hogy megtiltja és most bevitte Billt a szobánka.Mivan ha lebeszélni Billt?Mi van ha eltilt tőle??-fakadtam ki

-NA neee!!!Most volt elegem David Joshból!-viharzott ki a szobából Tom

-Úristen gyere ennek nagyon nem leszs jó vége!-rohantunk Dettivel Tom után.

_____________________________

Nah remélem tetszett!!Bár kicsit késve de megvan!!!!!!Imádlak {Dettim,Jázminom,Ritám,Dorcsi}