Valóra vált álmok a TH-val

-Hééé!Ez nem tom szövege?-én

-De én írtam!És most teljesen ideillik nem?-Bill

-De!-én mosolyogva

-Min gondolkozol ennyire?-Bill

-Tudod Detti meg Tom.Mindketten odavannak egymásért de nem merik bevallani!

-Nem ismerős?-Bill

-Ezt,hogy érted?

-Tudod.Ránk.Mi van most velünk?

-Nem tudom!...semmit nem tudok!....-én újra elgondolkozva

-Én teljes szívemből szeretlek....és komolyan!

-Bill!én.....

-Cssssss!-és Bill egy forró csókot lehelet az ajkaimra

Persze én is nagyon szerettem és éreztem,hogy nincs értelme ellenkeznem.Nem tudok mit csinálni,szeretem és ezt ő is tudja.NEm akartam abba ahibába esni mint Tomék....pedig.....de ugydöntöttem én is bevallom Billnek az érzéseimet.

-Bill!

-Igen?

-Szeretlek!-fogtam meg az arcát

-Komolyan?-Bill boldogan

-Én mindíg is szerettelek csak a fájdalom miatt próbáltam elfolytani..de nem megy mert tényleg szeretlek!-én

-És akkor most eggyütt?-Bill félénken

-Hát..valami olyasmi...bár még nem szeretném senkinek elmondani.Dettiéknek is van elég baja..szerintem David sem örülne még...meg a rajongók..elevenen felfalnának.

-Azt biztos nem,mert itt vagyok és megvédelek!És akkor ez a mi kettőnk kis titka.És nagyon örülök,hogy közel leszel hozzám és a turnékon is velem lehetsz!-adott egy puszit

-Én is!-viszonoztam

Azon az este egymás karjaiban aludtunk el....újra boldog voltam....de nem tudtam mit tartogat még a sors kettőnknek....                                                                              

Reggel Detti már nagyon korán fennt volt és lement a nappaliba TV-zni.Csak kapcsolgatta a csatornákat de semmi érdekeset nem talált ezért kikapcsolta és lefeküdt a kanapéra....csak bámult maga elé.Gondolkozott ezen az egészen....Tomról.Nem tudta mit tegyen!Eggyik fele úgy gondolta helyesen cselekedett mert így Tom nem tarthatja a játékszerének viszont a másikfelének nagyon fájt.Fájt,hogy nemet mondott annak akit a legjobban szeretett.Egy fél óra mulva lépteket hallott...valaki jött le az emeletről.Felnézett és Tom volt az.De a fiú nem vette Dettit észre.Detti nem is akarta ezért csak óvatosan nézte Tomot az ágy mögül aki az ebédlő asztalhoz ült le.

-Istenem de hülye vagyok!Hogy tehettem ezt?-kérdezte Tom magától

Tom csak ott ült percegig nem szólt semmit.Detti Csak nézte őt.Viszont a távkapcsoló ami Detti mellett volt leesett a földre egy kisseb zajt csapva.Tom fölállt,odament és meglátta Dettit.

-Há te?-Tom meglepődve

-Nem tudtam aludni!-Detti

-Figyelj én.....

-Fejezd be!Nem érdekelsz!Iszonyatosan rosszu esett amit csináltál..de végülis mit várhattam volna tőled!GYűlöllek!-Detti

-Én tényleg érzek valamit irántad...csak hát eggyiknap még lefekszel velem a másik este meg kiabálva kirohansz,hogy én mekkora egy disznó vagyok!Szeritned ez normális?

-Tom Kaulizt és a nagy egója....lehet,hogy én is hibáztam,de neked mi volt az első lépésed,Felhozni egy ribancot pusztán azért,hogy féltékennyé tegyél!Szánalmas vagy!

-Én vagyok szánalmas?Te voltál az aki rögtön az első éjszaka rögtön feljött velem az első addandó alkalommal!

-Mi van,Hát te nem vagy normális Tom!-kiabált Detti

Közben Bill én én felkeltünk a kiabálásra mivel ez a szoba volt a legközelebb a lépcsőhőz és sokkal jobban lehetett hallani mindent.

-Szia kicsim!-adott egy csókot Bill

-Cia!úgy hallom áll a bál rendesen lennt-én

-Istenem már most mint egy rossz házaspár!-Bill

-Hát igen!De modnjuk Tom is hülye volt!

-Jó persze!de Detti is félreérhető jeleket adott

-Jó mind1..mi ezen ne veszekedjünk!Természetes,hogy te az ikredet véded én pedig a legjobb barátnőmet!-mosolyogtam

-Oké!igazad van..remélem hamar kibékülnek!-Bill

Mi kikeltünk az ágyból és a lépcső tetejéről hallgattuk az eseményeket....

-Hát ilyen nincs még,hohy én nem vagyok a normális!-Tom

-De van!Csak magaddal foglalkozol Tom!Semmi más nem jár az eszedben csak aját magad és persze hogy minden nap legyen kit meghúznod!-ment az ajtó felé Detti sirva

-Várj!-kapta el Tom Detti karját

-Mi van?-Detti törölgetve arcáról a könycseppeket

-Ne haragudj igazad van!Sajnálom!Hülye voltam-húzta magához Tom Dettit és szorosan átölelte

Detti nem ellenkezett.Utált veszekedni legfóőképpen azokkal akiket a legjobban szeretett.

-Én is sajnálom!-nézett fel Detti Tomra

-Nah akkor béke?-Tom

-Az!-mondta Detti egy apró mosollyal az arcán

Tom egy puszit adott Detti homlokára majd elindult fölfele.Mi Billel kicsit későn hallottunk meg és ahogy hirtelen vissza akrtunk rohanni a szobánka eléggé lefejeltük egymást.

-Auuuu!-fogtam a fejem

-Bocsi!-Bill

-Azért ennyire nem kell sijetni!Gondoltam,hogy valaki hallgatózik!-Tom

-Háát mi nem...vagyis ...izé...mi ...-Billel mentegetőzve

-Jólvan jól van!Apropó hogyhogy ti igy eggyüt?-Tom kiváncsian

-hát őőőőő...-én

-Mi pont egyszerre keltünk fel a kiabálásra!-Bill

-Istenem hogy miért nem tollas a hátam nőt sgancsom és piros az orrom mint rudolfnak.....végül is mindenki azt hiszi,hogy hülye vok!....-Tom a háttérben mormogva miközben bement a szobájába

-Tényleg csini lenne....-én röhögve

-Jah lehet...de én igy is úgy is szebb vagyok!-Bill

-jajj te kis EGo király ütöttem meg finoman a vállát.

-Ezért szeretsz!-adott egy csókot

-Lehet.....-én

-Nah fogyi én lementem,beszélek Dettivel diig te öltözz fel!-Bill

-Oké!-furdultam be a szobámba Bill meg lefelé.........

__________________________________________________

(Nah ez egy picit hosszabb volt!Remélem tetszett!És nagyon sok ouszi Ritám,Dettim és Jázminom al. Directorom..:P)(ÉS puxxxa az Essenieknek is)<3